Kovács Ágnes gyógytornász, manuálterapeuta

TUDTAD?

• A porckorong csak a nevében porc, összetételében nem, ezért a porcerősítő készítmények itt nem hatásosak.
• A porckorong a csigolyatestek között mint kis távtartók, erőkiegyenlítőként működnek.
• 30 éves kor felett, mindenkinek van valamilyen szintű porckorong elváltozása. Tehát ha nem fáj a gerinced és készül egy MRI, azon is lesznek elváltozások, amelyektől nem kell megijedni.
• Már két éves az a Nature magazinban megjelent kutatás, ami bizonyította, hogy a 30 évesek körében a heti 20-40km-t sétáló és/vagy futóknak, illetve a heti 50km+-t futóknak a porckorongjai jobb állapotban voltak mint az 5 éve semmit nem sportoló, ülőmunkát végzőknek. 
• Nem kell nekiállnod természetesen most őrülten futni.
• A kutatás viszont rámutat arra, hogy a mozgás a szöveteinket adaptálja a terhelésre, míg ha nem kap terhelést a szervezet, akkor gyorsabban alakulnak ki elváltozások.
• Ezt már korábban a kalcium beépülésénél a csontokba is kimutatták, hogy a talajjal történő “ütközés” (séta, rugalmas felületen való ugrálás, futás) elősegíti a beépülési folyamatot.  Fiatal felnőtt korra pedig az elérhető maximális csonttömegünk maximalizásához elengedhetetlen ez a terhelés.
• Munkám során ezt napi szinten tapasztalom, a sportolók (futók, triatlonosok) sokkal kevesebb gerincfájdalommal fordulnak hozzám,  ők inkább a néha meggondolatlan túlterheléssel (nyújtás, lazítás hiánya stb.)
• A korábbi protokollok tehát erősen megkérdőjelezhetőek… A mai napig ajánlják orvosok a páciensüknek, hogy ha fáj a gerincük, akkor minden sportot felejtsenek el, és maximum ússzanak.
• Szerencsére nagyon jó orvosi megközelítésekkel is találkozok, főleg akik ismerik a gyógytornászok munkáját.
• Ha a többi ízületet féltjük, korábbi kutatások azt is bebizonyították, hogy az ízületi porcok is kevésbé kopnak, ha mozgásban maradunk, mintha mozgásszegény életmódot folytatunk.

MARADJ AKTIV, ne ragadj bele egy ördögi körbe !!! (először fáj valami és nem mozogsz…aztán már az inaktivitás után nem is megy a mozgás…)

SÉTÁLJ SOKAT, ha szeretsz futni, fuss. Ésszel! Ne hirtelen elhatározásból nagy tempókat, távokat, mert persze akkor fáj és lesérülsz… a szervezet képes adaptálódni de nem 2 hét alatt.

KÉRJ IDŐBEN SEGÍTSÉGET.

a fent említett kutatás: https://www.nature.com/articles/srep45975?fbclid=IwAR31ZdJ2ucWdRPjlKW_tp6GGt1kHD8rEBSwGsCiw35TzHWxHrZghQJ0s_I8

A manuálterápia és a csontkovácsolás

Mi a csontkovácsolás?
A csontkovácsolás hagyománya régi időkbe nyúlik vissza, népi hagyományokon, tapasztalati úton megszerzett tudáson alapuló kézzel végzett ízületi mobilizációs kezelési fogások rendszere.

Mi a manuálterápia?
A mozgásszervrendszer reverzibilis elváltozásait célzó kézzel végzett diagnosztikai és gyógyító eljárások összessége, a bizonyítékokon alapuló hagyományos, ún. konvencionális”orvostudomány” (komplementer) mellett használatos terápia. Anatómiai, ortopédiai, reumatológiai, neurológiai és biomechanikai ismeretek alapján kutatások emelték ki a csontkovácsolásból.
Az emberi test csontjainak helyzetét, ízületeinek és az izomrendszer állapotát, az idegrendszeri kontroll milyenségét méri fel és kezeli aszerint, hogy mi alakította ki az egyes testtartási deviációkat. Ízületi- és izomfájdalmakat célzó mobilizáló technikákkal javítja a testhasználatot, az ízületi mozgásterjedelmet, a mozgás koordinációt és a szöveti rugalmasságot. Hatásosan kezelhetőek vele olyan gerincproblémák is, mint a discus protrusio, spondylosis, -lysthesis, kisízületi instabilitás okozta állapotok, scoliosis. 
Különböző manuálterápiás irányzatokat lehet nyomon követni idehaza, mint például Janda, Lewit, Barvicsenkov, Maitland, Kaltenborn, Mulligan, McKenzie.

Mi az ízületi mobilizáció?
Az ízületi és lágyszöveti eredetű mozgásbeszűküléseket célzó fokozatos, lassú, ismételt mozgatás. Lehet véghelyzetben és az első szöveti ellenállás barrierjénél végezni. Sokszor az izmok csontra kifejtett húzását használja fel korrekcióra a terapeuta- egy speciálisan beállított ízületi pozícióban- izometrikus feszítést alkalmazva, máskor kontakt technikákkal lassú csúsztatást, elmozdítást végez a korlátozottság irányába az adott ízületet alkotó csontokon. Megbízható, kiszámítható, minimális sérülésveszéllyel jár. A gyógytornász-manuálterapeuták ezeket a technikákat alkalmazzák a kezelések során.

Mi az ízületi manipuláció?
Kis amplitúdójú, gyors, véghelyzetben létrehozott behatás, amely a blokkolt ízület felszabadítását célozza. „Ropogtatás” az ismertebb neve. Alkalmazásához ismerni kell az ízületi felszínek síkját, a mozgáshatárokat a pontos véghelyzeti beállításhoz, ez nagy anatómiai tudást és gyakorlatot igényel. Helyesen kivitelezve lágyabb blokkoknál rendkívül, régi, rögzült, kemény blokkoknál kevésbé hatékony módszer, mivel a rántó mozdulatra könnyen meghúzódhatnak a megrövidült, és letapadt környező lágyszövetek. 
Amennyiben nem megfelelően alkalmazzák a fogást a hirtelen érkező erőhatás a le nem zárt ízültek szalagjait károsíthatja. Fokozhatja a szegmentális hypermobilitást, vongálhatja az arteria vertebralist (szédülés) a felső-nyaki szakaszon, rheumathoid arthritis esetén a C1-2 szegmens instabilitásnál alkalmazott manipulációs fogás súlyos következményekkel járhat.

A 11/1997. (V. 28.) NM rendelet 1. számú melléklete alapján gerincmanipulációs műfogást csak orvos végezhet Magyarországon.

Ki lehet csontkovács? Milyen a csontkovács képzés?
Az interneten számos 2-3 napos (esetenként hosszabb) tanfolyam lelhető fel, amelyeket bárki látogathat előképzettség nélkül. A csontkovácsolást általában egy egyszerű frissítő, vagy svédmasszázst, Yumeiho-, Thai-masszázst, vagy OKJ- tanfolyamokat végzett alternatív masszázs és mozgásterapeuták, gyógymasszőrök végzik. Magyarországon nem létezik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Orvosi Kamara által elismert csontkovács képzés. A csontkovácsolás Magyarországon jogilag nem elfogadott gyógyító tevékenység, nem rendelkezik szakmakóddal, nem számít egészségügyi tevékenységnek. Nem adható ki rá ANTSZ engedély.

Ki lehet manuálterapeuta, milyen a manuálterápiás képzés?
A 11/1997 NM rendelet szerint manuálterápiát csak orvosok, vagy főiskolát végzett gyógytornászok végezhetnek. A hatályos jogszabály alapján az ÁNTSZ azoknak az orvosoknak, gyógytornászoknak ad működési engedélyt „Manuálterapeuta” tevékenység végzésére, akik valamelyik magyarországi orvosi egyetemen eredményes vizsgát tettek. A sikeres vizsgázókat az ENKK tartja nyilván. 
A képzésre jelentkezők 4-6 év felsőfokú egészségügyi képzés és szakmai gyakorlat birtokában jelentkeznek a továbbképzésekre, amelyek hossza és tematikája eltérő, általában 4-7 modulból állnak, modulonként minimum 40 órás elméleti és gyakorlati oktatással (ez általában 2 év), a kurzusok vizsgával zárulnak. Egyes tanfolyamok önállóan szerveződnek, mások egyetemi akkreditációt élveznek.

Mi a különbség a csontkovács és a manuálterapeuta munkája között?
A manuálterápia során a vizsgáló anamnézist vesz fel, figyelembe veszi a szakorvos által felállított diagnózist, a leletek eredményét, testtartás- és mozgásvizsgálat elvégzése után funkcionális diagnózist állít fel, amely alapján egyénre szabott kezelési tervet állít fel. A legfinomabb izomenergia technikáktól indulva a határozott kontakt technikákig széles skálán választhatja meg a kezelés intenzitását a páciens problémája (gerincsérv, csontritkulás, tumor, belszervi, reumatológiai alapbetegségek), életkora, a diszfunkció eredete (neuromuscularis, fascialis, ízületi, idegi) szerint. Képes az előbb felsorolt vizsgálati eredmények alapján felelős döntést hozni, az adekvát módszert megválasztani a hypomobil és a hypermobil szegmensek kezelésére az indikációk és kontraindikációk betartásával. 
A kezelést követően a páciens mobilizáló, nyújtó és stabilizáló tornagyakorlatokat kap az elért állapot megőrzésére és fejlesztésére. Az átlagos kezelési idő 45-90 perc.

A csontkovácsokról nem tudni, elvégzik-e a kikérdezést, a megtekintést, aktív passzív mozgásvizsgálatokat, a szegmentális mozgás- és stabilitási teszteket. Ezen vizsgálati leletek híján nem különböztethetőek meg a hypermobil és a blokkolt szegmensek, s ez azt a veszélyt rejti magában, hogy nem csak a blokkolt szegmensek mozgástartományát fokozzák, hanem a túlmozgóakét is, ezzel a hypermobilitást fokozható, a diszfunkció elmélyíthető (becsípődés, kisugárzó fájdalom megjelenése, a discusból jövő tünetek erősödése a statika felborulása, spondylolisthesis mértékének fokozódása). Főként hirtelen, gyors manipulációval célozzák meg a tünetet adó, problémás területeket, kevéssé foglalkoznak az alapprobléma és a következményes elváltozások megkülönböztetésével és célzott kezelésével. Kezeléseik általában 5-20 percet vesznek igénybe, ennyi idő nem nyújt lehetőséget a kontroll vizsgálatokra, a teljes test kezelésére, a lágyszöveti előkészítésre. A manipulációk által oldott blokkok célzott tornagyakorlatok – stabilizálás és nyújtás nélkül hamarosan visszaállnak, a hypermobil szegmensek egyre mobilabbá válnak, és a későbbiekben ez okozhat fájdalmat a kezelt területtől távolabb is, ahol a szervezet próbál kompenzálni. A kezelés inkább általános és tüneti, a klinikai ismeretek híján sok veszélyt rejthet magában (anamnézis híján nem derül fény a korábbi traumákra, alapbetegségekre, a fizikális vizsgálat hiányában nem határozható meg az ízületi mozgásbeszűkülés iránya, csak az ízfelszínek általános elmozdítása történik).

forrás: Holisztikus Medicina Alapítvány

Az elmúlt pár évben jó néhány kutatás végeztek arról, hogy MR képeken látott elváltozások és az adott területen észlelt fájdalom között van-e összefüggés. Azt tudjuk, hogy az MR felvételek nagyon hasznosak, rengetegszer mutatnak rá olyan dolgokra, amik akár életet is menthetnek, de nem minden esetben mutatnak rá a fájdalom pontos okára.

Egy 2015-ös kutatás szerint 1211 nyaki gerinc fájdalom nélkül élő emberből a 20-as éveiben járóknál 75%-nál találtak valamilyen porckorong kiboltosulást, a teljes vizsgálatban résztvevőknek pedig 87,6%-nál.

Egy 2016-os vizsgálatban az 53 vállfájdalom nélküli résztvevők 72%-nál találtak SLAP laesiot (Labrum – ízületi árkot mélyítő rostos porcszegély-  szakadások, melyek érinthetik a biceps inát is)

2014-ben 3110 hátfájdalom nélkül élő(derékfájdalom is ide értendő) alanyt vizsgálva 80%-uknál találtak valamilyen porckorong elváltozást, 36%-uknál porckorong kitüremkedést.

És ami nagyon érdekes, egy 2005-ös kutatásból kiderült, hogy 44 térdfájdalom nélküli emberből, 43-nak legalább egy meniszkusz deformitása van. (Meniscus: térd ízületben elhelyezkedő, 2 bab alakú porc, mely a térdet alkotó combcsont és lábszárcsont legtökéletesebb egymáson történő elmozdulásáért felelős, leggyakrabban műtött terület)

Felmerül a kérdés, hogy ha az MR-en talált elváltozások a minden fájdalom nélkül élőknél is megtalálhatóak, akkor ezek elváltozások-e, vagy csak életünk velejárói?

Igen ám, de ha nem a képen látott elváltozás az oka a fájdalomnak, akkor mi? Na ezekben tudunk mi gyógytornászok, manuálterapeuták segíteni. Nagyon hasznos a McKenzie módszer, amiről sokan úgy gondolják, hogy videómegosztókról tanulható gyakorlatsor, sajnos néha még az orvosok is azt javasolják a páciensnek, hogy tanulja meg onnan. Tisztelet a kivételnek persze. A módszer nem csak a gerincnél, hanem az összes ízületnél alkalmazható, remek vizsgálati módszere van, pontos visszajelzést ad arról, hogy kezelhető-e az adott probléma, vagy valóban érdemes egy sebészeti eljárás.  Nem mindegy, hogy egy műtét után jövünk rá, hogy még mindig fáj, vagy előtte esetleg megtudjuk oldani. Sokszor a műtéttől félők jönnek előbb hozzánk, és jól is járhatnak 🙂 Nagyon jó olyan orvosokkal dolgozni, akik ezt a szemléletet követik, tudják, hogy mit tud egy gyógytornász, és együtt gondolkodhatunk arról, hogyan tovább.

Ha tehát csak az MR képen látottak alapján nekiesünk egy műtétnek könnyen pórul járhatunk sajnos. A kutatások is rámutatnak, hogy mozgásszervi panaszokat tekintve érdemes kicsit tovább vizsgálódni, és letesztelni a fájdalmat, hogy mire erősödik, mire enyhül, és speciális kezelést adni, mely remekül kiegészíthető gyógytornával, manuálterápiás kezeléssel.

forrás:  www.JEVNEHELSE.no

Bizonyára mindenki tapasztalta, ha eddig még nem is magán, hogy cikkek tömkelege hívja fel a figyelmet arra, hogy bizony jobb lenne minél kevesebbet ülnünk. Gyógytornász szemmel ennek jó pár oka van:

1. Az emberi test mozgásra termett.  Így lettünk összerakva.  Rengeteg embernek csupán attól elmúlik a derék, hát vagy nyakfájdalma ha elkezd a székében nyújtó gyakorlatokat végezni, feláll, állva dolgozik egy kicsit stb. Tehát a testhelyzet variálása már dinamikus munkára készteti az amúgy statikusan terhelt képleteket. Ezt pedig az emberi test szereti.

2. Ha ülünk sem jól tesszük. Összegörnyedve, félvállal előre dőlve, könyökölve fejünket támasztva, féloldalasan ülve, fotelben kiterülve. Szóval sokféleképpen. Sajnos ezek a variációk a gerincnek nem elég változatosak. Kiegyenesedésre vagy homorításra egyik sem ad lehetőséget. A helyes ülésről korábban már írtam a facebook oldalamon, ott ellenőrizhetitek. A görnyedő, kitekert helyzetek semmilyen aktivitást nem kívánnak a számunkra fontos tartóizmoktól, viszont túlterhelik a szalagokat, az ízületeinket, és a porckorongokat. Idővel izomegyensúly felboruláshoz, ízületi kopásokhoz, csontos felrakódásokhoz,  szegmentális instabilitáshoz és porckorongsérvhez vezethetnek. 

3. A keringésünk sem szereti. Csípőben, térdben erősen hajlított helyzetben (ülés) a vénás keringésünk is szenved. A vénás vér szív felé áramlását nehezíti a az ízületek hajlított helyzete miatti erek megtöretése, illetve az izmok pumpafunkciója teljesen kiesik, hiszen meg sem mozdítjuk alsó végtagjainkat. Itt jegyezném meg, hogy a hosszú ácsorgás hasonlóan káros a visszerekre nézve, tehát mozgásban kell lennünk.
   Az ülés semmilyen szinten nem edzi szív- és érrendszerünket sem. Valójában, nem hogy nem edzi, de már rövidtávon is érezhető negatív hatása egy kisebb lépcsőzés utáni légszomjnál, hirtelen pulzusemelkedésnél.

Összességében megállapíthatjuk, hogy sem mozgató, sem szív- és érrendszerünk számára nem jár pozitív következményekkel ha napi szinten 8-10 órát ülünk.

Apró ötletek, hogy könnyebb legyen:

a. Lépcsőzz a lift helyett 

b. Ha valakinek ki kell ugrania a szomszéd boltba, legyél te az

c. Sétáltasd gyakrabban a kutyusod, ő is örülni fog neki

d. Munkaidőben állíts be a telefonodon jelzést, hogy óránként fel kelljen állnod, mozgasd át magad, menj el a mosdóba. Tudom itt mindenki arra gondol, hogy igen persze, pont hülyének néznek majd a többiek, meg pont erre van nekem időm.. Az a rossz hírem, hogy ha fájni fog a gerinced később akár két óránként egy sokkal furcsább gyakorlatsort leszel kénytelen előttük ismételgetni, hála a gyógytornászoknak és a rehabilitációnak.

e. Otthon végezz egy esti átmozgató gerinctornát, vagy Pilates- illetve jógagyakorlatokat. Napi 15 perc nagyon kevés de sokszor elképesztően eredményes. (ne videómegosztókról tanuljuk, nagy a hibalehetőség, fontos dolgok nem hangzanak el)

f. Hétvégén irány a természet.

g. Sportolj hetente többször és válassz számodra megfelelő sportot.

Remélem segítettem, ha bármi kérdés van keressetek! Jó mozgást! 

Ági

Itt van az ülésről írt posztom.